A nyújtás hatásai
A nyújtás segíthet, rendszeresen végzett nyújtógyakorlatokkal az izmok jobban fognak engedni. Könnyebben megnyúlnak, amikor szükség van rájuk, ami nemcsak azt teszi lehetővé, hogy bármilyen mozdulatot kecsessebben és hatékonyabban hajts végre – legyen szó akár arról, hogy felnyúlsz a polcra, és leemelsz róla egy befőttesüveget, vagy hogy átfutsz a célvonalon –, hanem a sérülés kockázata is csökken. Jól megfeszített izmokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy aránytalanul terhelsz egy testrészt, ami aztán hát-, térd-, csípő- és vállfájdalomhoz vezethet.
A mozgékonyság fenntartása
A mozgékonyság fenntartásának két aspektusa is van. Az egyik a mobilitás. Nem csak az izmaink határozzák meg, hogy mennyire vagyunk mozgékonyak, az ízületek is kritikus szerepet játszanak. Talán elég hajlékony vagy ahhoz, hogy megérintsd a lábujjadat, de ez nem jelenti azt, hogy nagyobbat tudsz lépni, ha egy kisgyermek nyomába kell eredni, vagy el kell érned a buszt, még mielőtt bezárná az ajtót. Ez nem jelenti azt sem, hogy képes leszel gyorsan oldalazni a teniszpályán, hogy üss egy jó fonákot. A mobilizáló gyakorlatok a nyújtás egy olyan fajtájához tartoznak, amely az ízületek mozgékonyságát a mozgástartomány növelésével javítja. Míg a tipikus nyújtógyakorlatok statikusak, a mobilizáló gyakorlatok dinamikusak. A mozgékonyság fenntartásának másik fontos aspektusa az erősítés. A legtöbb ember nem tudja, hogy egy feszes izom is lehet gyenge. Erő hiányában az izmok hajlamosak megfeszülni, hogy megvédjék magukat és azokat az anatómiai struktúrákat, amelyeket körülvesznek.
Amit a nyújtásról tudnod kell
Kezdjük az elején. Az emberek általában azért nyújtanak, mert úgy érzik, „el vannak gémberedve”. De először is, hogy alakul ki ez az érzés? Én az elgémberedést úgy definiálom, hogy a testnek (vagy egyes részeinek) nehézséget okoz egy bizonyos pozíció elérése, vagy egy bizonyos mozdulat a szokásosnál nehezebben kivitelezhető. Ezt a merev izomzat okozza. Az, hogy ez az érzés mennyire kényelmetlen vagy akár fájdalmas, egyénenként változó. Mi okozza a feszülést? Az izmok és ízületek merevségének egyik oka, hogy mai modern társadalmunkban a legtöbb ember egyszerűen nem mozog eleget. Nem használjuk ki a testünkben rejlő potenciált a lehető legnagyobb mértékben, nem úgy használjuk, ahogy genetikailag programozva vagyunk. Ízületeink elég nagy mozgástartománnyal rendelkeznek, izmaink is eléggé meg tudnak nyúlni, ha szükség van rájuk, de ha nem élünk ezzel a két lehetőséggel, elveszítjük ezt a képességet.
Az izmok rugalmasságának csökkenésében egy másik tényező az öregedés. Ahogy a test öregszik, az ízülethez már nem jut annyi ízületi folyadék, mint korábban, és ez kihat (ahogy a kenőanyag hiánya is sugallja) a mozgás gördülékenységére. Sokan idős korban már nem mozognak annyit, mint korábban, ez pedig dominóhatással járhat, csonttömegvesztéshez, izomvesztéshez, legyengüléshez vezet, ezek pedig mind-mind azt eredményezhetik, hogy feszesebbnek érezzük magunkat. Utóbbi, a legyengülés különösen hozzájárulhat a mozgékonyság csökkenéséhez életkortól függetlenül. Erre a problémára még kitérek ebben a fejezetben.
A nyújtás ellensúlyozza mindkét esetben a feszességet azáltal, hogy lehetővé teszi az izmok számára, hogy megnyúljanak, „újra a helyére teszi” a testet. Fontos azonban a következetesség.