A január 15-től kezdődő késő téli időszakban túlcsordulnak a kapha jellemzői, így mindent el kell követni, hogy ezt a dósát kiegyensúlyozzuk. A vata dósa kezd felgyülemleni, megérkezik a szél a februári napokban, és mindezt a pittával kell egyensúlyban tartanunk.
A késő tél időszakában minden jól hat a szervezetünkre, ami melegít: meleg ételek és italok, akár olyan fűszerekkel/gyógynövényekkel, melyek kifejezetten fűtő hatásúak. Az étkezésen túl a réteges, meleg öltözködés, a száraz, meleg otthon elengedhetetlen a téli nyákos hideggel való harcban. Hiszen kevés a napfényes órák száma, és a gyengébb napsugarak lényegesen kevesebb nedvességet párologtatnak el a légkörből, így a kórokozók sokkal jobban szaporodnak a számukra kellemesen nyirkos „táptalajban”. Ezért ugyancsak ajánlott a vírus- és baktériumirtó hatású növények fogyasztása.
A légköri nyirkosság és a hideg másik rejtett csapdája, hogy kevesebb folyadékot kívánunk, így gyakran drasztikusan csökken a folyadékbevitelünk. Ez hosszú távon a méreganyagok felgyülemléséhez vezethet, hiszen a hideg évszakokban a legnagyobb méregtelenítő felületünk, a bőrünk sokkal több réteg alatt van, mint a melegebb időszakokban. Emellett a szervezetünk a kiszáradás elkerülésére képes az általa kevésbé fontosnak tartott területekről elvonni a folyadékot, például az ízületektől, ami a hideg mellett szintén megterheli azokat.
Késő téli teendőink az ájurvéda szerint:
• Fogyasszunk sok folyadékot, aminek egy meghatározó része legyen meleg tea. Amennyiben fázósak vagyunk (vata, kapha típusoknál gyakran előfordul), a vizet is ihatjuk melegen. Forraljuk fel a vizet, majd hagyjuk visszahűlni, és utána fogyasszuk.
• A fogyasztandó teák készülhetnek olyan melegítő hatású fűszerekből, mint a fahéj, a szegfűszeg, a gyömbér és/vagy a kardamom. Ráadásul ezek a fűszerek általában szintén vírus- és baktériumölő hatásúak is.
• Fogyasszunk meleg, főtt, lédús ételeket, tehát leveseket, főzelékeket, kásákat és ragusabban elkészített étkeket, amelyeket fűszerezhetünk egy kicsit gazdagabban is. Az előző pontban említett fűszerek mellett minden más is szóba jöhet, de a fekete bors, a hosszú bors, a kurkuma, a római kömény, a görögszéna és a babérlevél kifejezetten ajánlott, valamint a zöldfűszerek nagy része is, amelyek nem annyira melegítőek, de kifejezetten vírus- és baktériumirtó hatásúak.
Ezen a területen lehetünk kreatívak is, hiszen a magyar konyhában is sokat használt kakukkfű, tárkony, majoránna és rozmaring mellett elkalandozhatunk mediterránosabb irányokba, és bátran csemegézhetünk az oregánó, a bazsalikom és a különféle zsályák között is. (A téli időszakban a méregtelenítés kifejezetten tiltott az ájurvédában, de a kötet függelékében összegyűjtöttem és leírtam a gyógynövények egy olyan listáját, melyek képesek annyira megemelni az emésztés tűzét, hogy az elégesse a szervezetünkben felgyülemlett méreganyagokat.)
• Tartózkodjunk a hűtő vagy szárító hatású fogásoktól (ilyenek a puffasztott, pelyhesített, grillezett, aszalt és ezekhez hasonló ételek). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem ehetünk zabkását reggelire, de azt igen, hogy a zabpelyhet nem elég beáztatni. A téli hónapokban az ilyen jellegű étkeket inkább megfőzni kellene, hogy a pelyhek magukba tudják fogadni azt a mennyiségű folyadékot, ami visszahidratálja őket annyira, hogy ne a szervezetünknek kelljen majd nyákosítani az emésztéshez. Ugyanez érvényes az aszalt gyümölcsökre. Éjszakára áztassuk be őket egy pohár vízbe, és csak ez után fogyasszuk. (Az ájurvéda kultúrájában a téli időszakokban használatos vitaminokban/nyomelemekben gazdag alapanyagok a magok, az aszalt gyümölcsök és a zöldfűszerek.)
• Csíráztassunk! A mi éghajlatunkon ritkábban jutunk friss tápanyagokhoz a tél folyamán, de a frissen csírázatott zöldségek, a bab- és lencsefélék friss életet vihetnek az étkezésünkbe.
Az őseink által meghonosított savanyúságkultúránk is teljes mértékben egybevág az ájurvédikus szemlélettel. Hiszen a savanyúságok erjesztett ételekként kifejezetten melegítő hatásúak. Emellett az erjedés következtében felszabadult hőhatás drasztikusan csökkenti a savanyított zöldségek fehérjetartalmát, ami egyébként felerősítheti a télen gyakori gyulladásos folyamatokat.
• Öltözködjünk melegen és rétegesen, és kifejezetten figyeljünk ebből a szempontból a lábainkra, a derekunkra és a torkunkra.
• Az ájurvéda rendszere szerint a réteges és meleg öltözködés mellett további természetes melegítő eljárásokkal is fenntarthatjuk a testhőmérsékletünket: fizikai aktivitással és/vagy intenzív sportolással; melegítő eljárásokkal, mint a szauna, a fürdők (például sós lábfürdő) és a pakolások; azzal, hogy időről időre jól fűtött, meleg helyen tartózkodunk; a napfény vagy nyílt tűz (például kandalló) rendszeres befogadásával.
Forrás: Baktai Ádám - Ájurvéda az élet tudománya
