A tanulás az emlékezetre támaszkodik, az emlékezet pedig két folyamatnak – az információ tárolásának és előhívásának – a kölcsönhatása. A tanulás maga három fő lépésből áll: kódolás, tárolás és előhívás.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az emberi koncentrációs készség korlátozott. Tiszteletben kell tartanunk a figyelmünk korlátait, és ennek megfelelően kell megterveznünk a tanulást, azaz az új információkat kisebb, jobban kezelhető egységekben kell feldolgoznunk. A megfelelő időtartam bármely tanulási folyamat esetében több mint 30 perc, de kevesebb mint 50. Ha túl rövid az idő, akkor tudunk elmélyülni a feladatban, ha viszont túl hosszú, akkor kognitív erőnk elapad.
Az, hogy mennyire jól kódoljuk (azaz betonozzuk a tudatunkba) a tanulandó anyagot, attól függ, hogy milyen mennyiségű és intenzitású figyelmet szentelünk neki, milyen érzékszerveken keresztül találkozunk vele, és milyen érzelmek kapcsolódnak hozzá.
Alapvetően három emlékezeti rendszer létezik: az átmeneti érzékszervi emlékezet, a rövid távú és a hosszú távú memória.
Az előhívás az, amikor visszatérünk a tárolt emlékekhez, és újra elővesszük őket, hívószavak segítségével vagy anélkül. Az információt többféleképpen is előhívhatjuk: közvetlen felidézéssel (segítség nélkül, ez nyilvánvalóan a legelőnyösebb), felismeréssel (valamire emlékszünk egy kis segítséggel) és újratanulással (ez a legkevésbé hatékony módszer). A felejtés normális állapot és az ún. felejtési görbe jellemzi. Minden egyes ismétléssel felfrissítjük az emléket, és az azt követő felejtés kevésbé meredek görbén halad lefelé. A cél az, hogy addig gyakoroljunk, míg a görbe végül ellaposodik, és a hanyatlás üteme eléggé lelassul ahhoz, hogy elmondhassuk: a megtanult információ tartósan rögzült. A tanulási ciklus egy olyan folyamat, amelyet követve maximalizálhatjuk a tanulás hatékonyságát, tekintettel a memória működésének sajátosságaira.
A lépések a következők: előzetes átfutás, belemélyedés, áttekintés, tanulmányozás és értékelés; azután a ciklus kezdődik elölről. A tanulás során a legjobb, ha tudatosan haladunk végig minden egyes lépésen.
A tanulás hatékonyságát azzal fokozhatjuk a legjobban, ha úgy teszünk, mintha nem is tanulnánk. Ha a tanulást másodlagossá tesszük, azaz a készségek és a megértés terén elért fejlődést valamilyen más feladat „mellékhatásává” tesszük, ami annyira érdekel minket, hogy nem tudunk nem foglalkozni vele, akkor gyorsabban és könnyebben tanulunk.
Forrás: Peter Hollins - Szupertanulás
