Íme, egy kérdés, amely fontos felismeréshez fog elvezetni téged: Milyen gondolatok járnak a fejedben, amikor az abszolút legjobb munkádat végzed, és közben teljesen magával ragad, amit éppen csinálsz?
Várj körülbelül tizenöt másodpercet, amíg a válasz felszínre bukkan benned, mielőtt továbblépnél. Ha a válaszod hatására nem ébredtél rá egy nagy felismerésre, akkor itt egy másik kérdés, amely remélhetőleg elvezet a helyes irányba: Amikor annyira szereted azt, amit csinálsz, és úgy elmerülsz benne, hogy elveszíted minden tér- és időérzékedet (más szóval, amikor a teljes flow állapotában vagy), milyen gondolatok járnak a fejedben?
Itt állj meg, és várd meg, amíg a válasz megszületik benned (szánj rá körülbelül egy percet, hogy a felismerés megérkezzen).
Amikor a legnagyobb örömöt adó munkádat végezve a teljes flow állapotában vagy, és már nincs is elkülönülés közted és a munkád között, amit végzel, akkor egyszerűen nincsenek gondolataid. De ha vannak is, azok egyenesen átáramlanak rajtad anélkül, hogy gondolkodnod kellene rajtuk. Más szóval az emberek csúcsteljesítményének állapota nem más, mint a nem-gondolkodás állapota. Lehet, hogy őrültségnek hangzik, de akkor végezzük a legjobb munkát, amikor nem gondolkodunk, és ezt épp most bizonyítottad be a saját tapasztalatod révén.
Íme, egy másik példa, amely még jobban megvilágítja ezt az igazságot. Mit gondolsz, a profi vagy akár az olimpiai sportolók versenyzés közben minden egyes mozzanatot, ami a játék során történik, átgondolnak és túlelemeznek? Szerinted mennyi gondolkodás megy végbe a fejükben a verseny alatt? A legjobban teljesítő sportolók arról számolnak be, hogy amikor csúcsformában vannak, akkor az ún. „zónában” van nak. Ez a „zóna” a flow, vagyis a nem-gondolkodás állapota.
A japán kultúrában van egy gyönyörű szó ennek a jelenségnek a leírására: musin. A The Shotokan Times a következőképpen definiálja a kifejezést:
„A musin állapota akkor érhető el, amikor az elme mentes a véletlenszerű gondolatoktól, a haragtól, a félelemtől, de legfőképpen az egótól. Ez a mentális állapot harc során és az élet más területein is alkalmazható. Amikor a musin a harc során valósul meg, nincsenek többé laza vagy kósza gondolatok. A harcos szabadon, habozás nélkül cselekszik és reagál. A karateharcos a tanulmányai szerint reagál, mindazon gyakorlatok alapján, amely őt eljuttatta az adott pontig. Nem a gondolataira hagyatkozik, nem arra, hogy mit gondol arról, mi is legyen a következő lépése, hanem arra, hogy a képzett, ösztönös, tudat alatti reakciója mire utasítja.”
Gyakorlás után a gondolkodás csak gátolja a sportolók teljesítményét. Ugyanez igaz mindenkire. Csak akkor tétovázunk és vonakodunk, kétségek, bizonytalanságok és félelmek csak akkor törnek ránk, amikor elkezdünk gondolkodni és túlelemezni. Akkor működünk és teljesítünk a legjobban, s akkor testesítjük meg maradéktalanul a lehetőségek bennünk rejlő tárházát, amikor belépünk a nem-gondolkodás állapotába.
Gondolkodás nélkül megszabadulunk az ego korlátaitól, és a leghihetetlenebb dolgokat hozhatjuk létre a világban. Nem azt kérem, hogy fogadd el ezt a hitrendszert, hanem hogy próbáld ki és tapasztald meg te magad, hogy aztán a tényleges megismerése révén tedd magadévá.
