Napjainkban a szorongásos zavar az egyik leginkább legyengítő pszichológiai állapot. Világszerte nap mint nap emberek milliói küzdenek, hogy kordában tartsák az aggodalmaikat, a pánikbetegségüket, a félelmüket vagy a rettegésüket. Ahhoz, hogy le tudjuk győzni félelmeinek és önmagunkra találjunk, fontos tisztában lenni a szorongás működésével.
Mi a különbség a félelem és a szorongás között?
A félelem alapvető, automatikus válasz egy bizonyos dologra, helyzetre vagy körülményre, és a tényleges vagy potenciális veszély felismerésével (érzékelésével) jár együtt. A félelem fő jellemzője a közvetlen fenyegetésre vagy biztonságunkat fenyegető veszélyre irányuló gondolat. Ezzel szemben a szorongás sokkal elhúzódóbb, összetettebb érzelmi állapot, amit gyakran egy kezdeti félelem vált ki belőlünk. A szorongás egy olyan állapot, amely akkor jelentkezik, amikor valaki arra számít, hogy egy jövőbeli helyzet, esemény vagy körülmény nyomasztó, előre nem látható és kontrollálhatatlan fenyegetést jelenthet az ő személyes létfontosságú érdekeire nézve. A krónikus szorongással küzdők számára ritkán termékeny és hasznos az aggodalom. A terméketlen aggodalmuk együtt jár azzal, hogy lefoglalja őket az elképzelt, feltételezett „mi lesz, ha” típusú legrosszabb forgatókönyv, amely felett minimális kontrollt gyakorolnak. Hiábavaló problémamegoldó törekvéseik miatt rettegnek, tehetetlennek érzik magukat, és bizonytalanságban vergődnek.
A szociálisan szorongó elme
Más szorongásos állapotokhoz hasonlóan a szociális szorongás is egyfajta ördögi kör. Ha bizonyos fokú zaklatottsággal várod a szociális érintkezéseket, akkor a valós helyzetben olyan haszontalan gondolataid és cselekedeteid lesznek, amelyek csak erősítik a szorongásodat, és ha ezt követően felidézed és átgondolod a szociális interakciódat, az csak tovább fokozza a félelmedet a következő helyzetre várakozva. Szó szerint belehajszolhatjuk magunkat egy felfokozott szorongásos állapotba, jóval az előtt, hogy a konkrét társas esemény bekövetkezne.
Mindent túlaggódsz?
A szorongás testi tünetei gyakran a szorongás legszembetűnőbb és legzavaróbb jellemzői. Fontos különbségek vannak az emberek között abban a tekintetben, hogyan érzik magukat fizikailag, amikor szoronganak, és mely tünetek zavarják őket leginkább. Az első lépés, hogy némi kontrollra tegyél szert a szorongásos élményeid felett, ha megtanulod felismerni az eleinte automatikusan felbukkanó fenyegetésközpontú gondolataidat. Azáltal, hogy felismered a fizikai benyomásaiddal kapcsolatos eltúlzott vagy nem tényszerű gondolataidat, képessé válhatsz arra, hogy mérsékeld, sőt, megelőzd a pánikrohamaidat.
Szorongás és aggodalom feloldása
A terméketlen aggodalom leküzdése az egyedi aggodalomprofilod feltárásával veszi kezdetét. Ez magába foglalja a főbb aggodalmaid beazonosítását, a felismerést, hogy miként katasztrofizálod a jövőt, továbbá az alapvető aggódásos hiedelmeid. Az aggodalom kezelésére irányuló kognitív terápia első lépése magába foglalja annak meghatározását, vajon az aggodalmad közvetlenebb, reálisabb problémákhoz kapcsolódik-e, vagy sem. A konstruktív problémamegoldás az egyik legjobb beavatkozó stratégia az élet valós problémáival (pl. munkanélküliség, szakítás, súlyos betegség, szeretteink halála) kapcsolatos szorongás és aggodalom mérséklése tekintetében. Az elképzelt jövőbeli problémák miatti aggodalom kezelésére irányuló kognitív terápia magába foglalja a katasztrofizáló gondolkodás korrigálását, a lehető legrosszabb végkifejletnek való képzeletbeli kitettséget, az aggodalmak ismételt kifejezését, egy dekatasztrofizáló terv kidolgozását, az aggodalommal kapcsolatos alkalmazkodásképtelen pozitív és negatív hiedelmek kiigazítását, az aggodalomkontrollálási erőfeszítések mérséklését, valamint a kockázat, az újdonság és a bizonytalanság elfogadását.
Hogyan segít a kognitív terápia a szorongás leküzdésében?
A kognitív terápia ereje nagyrészt abban rejlik, hogy a szorongást tápláló öntudatlan, nyomasztó gondolatokra összpontosít. Ennek a munkafüzetnek a segítségével megtanulhatod felismerni, kiértékelni és alakítani azokat a gondolataidat, amelyek lehet, hogy ébren tartanak éjszakánként, de nem alkalmasak arra, hogy enyhítsék az aggodalmadat, vagy megoldják a valós életben felbukkanó problémáidat.
Forrás: Dr. David A. Clark, Dr. Aaron T. Beck - SZORONGÁS ÉS AGGODALOM MUNKAFÜZET
