Ételintoleranciák és az autoimmun betegségek
Az egyik legtöbbet vitatott terület az ételintoleranciák jelentősége. Az ellenzőktől azt halljuk, hogy „de ez nem ételallergia, így nincs jelentősége”. Valóban, nem allergiáról van szó, azonban az immunrendszer működését ismerve semmiképp nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ételintoleranciák ugyanúgy IgG típusú ellenanyagválasszal járnak, így, ha egy páciensnek több ételintoleranciája van, ezeket az ételeket fogyasztja, méghozzá rendszeresen, akkor a keletkező IgG mennyisége nagyon magas lesz. Az előzőekben leírt „háborúban” nagyon sok az ellenség, ehhez sok „katonát” kell mozgósítani.
Számtalan kutatás történt a keresztreakciók tekintetében az ételek és egyes vírusok, illetve az ételek és a testi szövetek antigénjei között. Ez azt jelenti, hogy bizonyos ételek vagy vírusok antigénjei keresztreagálnak a szöveteinkkel, így hozzájárulnak az autoimmun betegségek kialakulásához.
Ha egy autoimmun betegnek ételintolerancia miatt magas az IgG-szintje a vérében bizonyos antigénekre, melyek keresztreagálnak a szöveti antigénekkel, akkor ez az autoimmun folyamat rosszabbodását fogja eredményezni. Amennyiben a beteg rendszeresen fogyasztja azokat az ételeket, melyek ellenanyag-termelésre serkentik az immunrendszert, az autoimmun folyamat aktív marad, sőt esetlegesen más szervekre is kiterjedhet.
Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?
Az ételintoleranciák az ételekkel szemben termelt IgG típusú ellenanyagot mutatják. Valami beindítja az immunválaszt egyes antigénekkel szemben, és tulajdonképpen ez maga az ételintolerancia. Az ételallergiák IgE-immunválasszal és hisztaminfelszabadulással járnak, teljesen más tüneteket okoznak, mint az intoleranciák.
Az lesz pozitív az étel-intolerancia teszten, amit eszünk? NEM! Sokan azt mondják, hogy azokkal az ételekkel szemben alakul ki az intolerancia, melyeket rendszeresen eszünk. Ezt a kérdést gyorsan rövidre zárhatjuk azzal, hogy a húsok, melyeket a legtöbb ember igencsak gyakran fogyaszt, extrém ritkán lesznek pozitívak, de például a parti csiga, amit Magyarországon jellemzően nem fogyasztunk, bizonyos esetekben a keresztreakciók miatt pozitív. Hasonlóképpen például a sárgarépa, uborka, amit szintén sokan és sokat fogyasztanak hazánkban, végtelenül ritkán lesz pozitív, míg a tej, a tojás, a gluténtartalmú gabonák, de a kukorica is nagyon gyakran mutat pozitív értéket.
Természetesen előfordul, bár viszonylag ritka, hogy egy betegnek pozitív értéket mutat az allergia- és az intoleranciavizsgálata is. Olyan helyzet is lehetséges, hogy bizonyos ételekre allergia, más ételekre intolerancia pozitív lesz az eredmény. Ebben az esetben ezeket mind el kell hagyni a gyógyulás érdekében.
Miért fontos, hogy az autoimmun betegségekben az intoleranciát vizsgáljuk?
Ahogy már volt szó róla, az autoimmun betegségekben IgG típusú ellenanyagok termelődnek a testi szövetek, sejtek ellen. Ezek keresztreagálnak bizonyos ételekkel, így ha egy ételre kialakult egy immunválasz, akkor egyrészt nagyobb a kockázata az autoimmun betegség kialakulásának, másrészt, ha ezeket az ételeket fogyasztja a beteg, akkor a már kialakult autoimmun betegséget folyamatosan aktivizálja és egy állandó rombolást eredményez a szervezetben.
Ezek a folyamatok véleményem szerint nem állnak meg egy szervnél, hanem egy idő után gyakran az egész szervezet érintett lesz, és a folyamat előbb-utóbb teljesen tönkreteszi a beteg testét. Míg ha időben felismerjük és kizárjuk ezeket az ételeket az étrendünkből, akkor az autoimmun folyamat elcsendesíthető, nyugalomba kerül, és nem roncsolja tovább a szöveteket.
A legfontosabb „taposóaknák” a glutén, a tej és a tojás.
A glutén a gabonákban lévő fehérje, elsősorban a búza, az árpa és a rozs tartalmazza, de szennyeződhet vele más gabona, mint például a zab. A zab egy másik fehérjét, az avenint tartalmazza, ami hasonló a gluténhoz, így előfordul, hogy arra is jelentkeznek tünetek, pozitív értéket mutat a laborban. A gliadin a gluténtartalmú gabonákban (búza, árpa, rozs) megtalálható fehérje. Tehát, ha valaki mindent eszik, akkor az ételekben lévő gliadin (glutén) szüntelen ellenanyag-termelésre készteti az immunrendszert, ezáltal folyamatosan ellenanyagot termel egyes szövetek ellen is, azaz egyfolytában roncsolja a szöveteket.
A tej és minden tejtermék esetében a kazein, azaz a tejfehérje, amely ellen az intolerancia kialakul, nem pedig a laktóz. A laktóz egy szénhidrát, és az ozmotikus aktivitása miatt okoz hasmenést, ha nincs jelen a lebontóenzim. Ez azt jelenti, hogy a bélben lévő laktóz vizet vonz a bél lumenébe, és emiatt hasmenés alakul ki. A kazein, a tejfehérje pedig egy immunválaszt, IgG-termelést indít be, és számtalan esetben nem hasi panaszt okoz, hanem bőrtünetek, például ekcéma, vagy idegrendszeri, esetleg szemtünetek alakulnak ki.
A tojásfehérje sajnos szinte mindenkinek pozitív eredményt mutat, ennek az a magyarázata, hogy a gyermekkori oltások kórokozóit tojás alapon tenyésztik. Amikor valaki kap egy oltást csecsemő-, illetve kisgyermekkorban, akkor az antigén mellett a tojásfehérje is bekerül. Az immunrendszer a saját antigéneket képes megkülönböztetni az idegenektől, de azt már nem tudja elkülöníteni, hogy egyébként a tojás számunkra hasznos élelmiszer. Ennek az az oka, hogy a vírus antigénnel együtt juttatták be a tojásfehérjét, így azt is idegennek ismeri fel az immunrendszer. Így – különösen a sok oltásból álló oltási sorozat végére – mindenki érzékennyé válik a tojásfehérjével szemben. Ez az ételintolerancia- vizsgálatokon látszik is, extrém ritkán találkozom olyan lelettel, ahol a tojással szemben nincs intolerancia.
Bármennyire is tudjuk, hogy milyen szupertáplálék a tojás, az autoimmun betegeknek különösen tiltólistás, mert folyamatosan fenntartja az immunválaszt.
Autoimmun betegségek esetén elengedhetetlen az intoleranciavizsgálat, mert ahogy látjuk, sok esetben a glutén és a tej mellett a kukorica is tiltólistás. Gyakran előfordul, hogy általános javaslatra gluténmentes étkezésbe kezd a páciens, de mint ahogy az előzőekben említettem, azt már nem veszi figyelembe, hogy a gluténmentes termékek nagy része kukoricát vagy kukoricalisztet tartalmaz, ami ugyanúgy fenntartja ezt az állapotot. Tehát nem szabad soha általános javaslatokat követni, mindig személyre szabott ajánlás szükséges a betegség, az allergiák és az intoleranciák figyelembevételével.
Láthatjuk, hogy a pozitív ételintolerancia valós keresztreakciók révén szerepet játszhat mind az autoimmun betegségek kialakulásában, mind a fenntartásában. Így nem lehet megkérdőjelezni az elimináló diétát. Az is lényeges, hogy az immunrendszer memóriasejtjei mindörökre emlékeznek mindenre, így ha egy ételre kialakult egy intolerancia, azt évekkel később is fel fogják ismerni. Nekem az a véleményem (az immunrendszer működéséből kiindulva), hogy azokat az ételeket örökre el kell hagyni, melyek az intoleranciavizsgálaton pozitív értéket mutatnak, ez autoimmun betegség esetén különösen fontos, még akkor is, ha elsőre nehéznek tűnik.
A betegek sokszor meg szokták kérdezni, hogy lehet-e „csalónapot” tartani? Nem, nem lehet! Egy-egy ilyen kilengés akár hónapokkal visszavetheti a terápiát, a javulás gyorsan visszazuhan, és kezdhetjük elölről az egészet. Nem igazán éri meg, főleg a mai világban már annyi minden elérhető, nagyon változatosan, finoman lehet főzni az intoleranciát okozó alapanyagok kizárásával.
