Mindenkivel előfordul, hogy halogat valamit. Ez egy általános kísértés. Még a produktivitási és időgazdálkodási szakértők is, akik állítólag jobban értenek hozzá, rendszeresen elodázzák a figyelmüket igénylő dolgokkal kapcsolatos cselekvést. Folyamatos csábításnak vagyunk kitéve, hogy halasszuk el a dolgokat, és helyette inkább vonzóbb lehetőségeket hajszolunk.

A kérdés csak az, hogyan mérsékelhetjük ezt a hajlamunkat? Végső soron hogyan enyhíthetjük az életünkre gyakorolt hatását?  Miért halogatunk?

A jelenbeli én olyan tevékenységekhez vonzódik, amelyek azonnali kielégüléssel kecsegtetnek. A jövőbeli én ellenben olyanokhoz, amelyek a jövőben ígérkeznek „kifizetődőnek”. Amint megérted a személyiséged e két része közötti elkülönülést, képes leszel teljes mértékben felfogni azokat az egyedi okokat, amelyek miatt halogatod a cselekvést.

Nézzünk pár okot és ezek megoldását, ami miatt halogathatunk

A KUDARCTÓL VALÓ FÉLELEM 

A félelem komoly szerepet játszik a halogatásra való hajlamunkban. Különböző módon jelentkezik, de az egyik legerősebb formája a kudarctól való félelem. A kudarctól való félelmünket egy olyan múltbeli tapasztalat is előidézheti, amely valamilyen módon kínos vagy traumatikus volt számunkra.

Miként küzdheted le a kudarctól való félelmed?

A kudarctól való félelem leküzdése érdekében gondolj a lehető legrosszabb végkifejletre. Valószínűleg nem olyan rossz, mint képzeled. Ezután fogalmazd újra, hogy mit jelent számodra a kudarc. Fontold meg, miként tudnál profitálni belőle – ne feledd, hogy ez csupán egy visszajelzés – ahelyett, hogy hagynád, hogy meggátoljon a cselekvésben.

A SIKERTŐL VALÓ FÉLELEM

A sikertől való félelem hatása ugyanolyan bénító lehet, mint a kudarctól való félelemé. Abból a velünk született aggodalmunkból fakad, hogy képesek leszünk-e megfelelni az elvárásoknak – akár a magunkkal szemben, akár a mások által támasztottaknak. Ez sokakat arra késztet, hogy halogassák a cselekvést. A sikertől való félelem a siker által támasztott kihívásokkal kapcsolatos aggodalmakból is fakadhat. Tegyük fel például, hogy a céged új részlegét az iparág jelentős szereplőjévé teszed. Mi történne ezután?

Miként küzdheted le a sikertől való félelmed?

Először is keresd a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a sikertől való félelmed miatt halogatod a cselekvést.  Másodszor, kérdezd meg magadtól, hogy mi történhet abban az esetben, ha sikert aratsz. Szinte mindig azt fogod tapasztalni, hogy a legnagyobb félelmeid alaptalanok. Ne feledd, a félelem minden megnyilvánulásában azért olyan erős,  mert elrejtőzik a szemünk elől. Amint szembeszállunk vele, összezsugorodik. Harmadszor, kérdezd meg magadtól, hogy a siker eredménye összhangban van-e a céljaiddal. Korábbi példánkat használva tegyük fel, hogy a cég új részlege rendkívül sikeresnek bizonyul a te hathatós irányításod alatt. Vajon a sikered segítene abban, hogy elérd, amit fontosnak tartasz az életedben (például több fizetést, figyelmet stb.)? Ha igen, lehet, hogy már alig várod, hogy cselekvés útján megvalósíthasd ezeket a céljaidat. Ha viszont nem, a sikerednek minimális hatása lesz az életedre, vagyis semmi okod az aggodalomra.

A LETERHELTSÉG ÉRZÉSE

Nincs abban semmi szégyellnivaló, ha leterheltnek érzed magad. Időnként mindegyikünkkel megesik. Kötelezettségeink és felelősségeink olyannyira felhalmozódhatnak, hogy úgy érezzük, maguk alá temetnek bennünket. Beindul a szorongás, megbénít bennünket, és megakadályozza, hogy cselekedjünk. Bármi legyen is az oka, a leterheltség érzése növelheti annak valószínűségét, hogy halogassuk a munkát, gyakran épp a fontosabbakat.

Miként küzdheted le a leterheltség érzését?

Nincs mindenkire érvényes megoldás a leterheltség érzésének leküzdésére. A leghatékonyabb módszer ennek az érzésnek az uralására, ha beazonosítjuk a kiváltó okát, és a gyökerénél kezeljük a problémát.

A LUSTASÁG

Sokan gondolják úgy, hogy a lustaság és a halogatás olyannyira kéz a kézben járnak egymással, hogy lényegében ugyanazt jelentik. Valójában azonban két teljesen különböző viselkedésmódról van szó. Míg a lustaság gyakran vezet halogatáshoz, sok krónikus halogató egyáltalán nem lusta. A halogató belátja, hogy a kérdéses feladatot végül meg kell oldania. Egyszerűen csak egy későbbi időpontra halasztja.

Miként küzdheted le a lustaságodat?

Bár a lustaságot sokan természetes jellemvonásnak tartják, létezik egy gyakori ok, amely kiváltja bennük ezt a viselkedést. A kulcs, mint mindig, a kiváltó ok azonosítása. A többség, aki lustaságtól szenved, azt hiszi, hogy a probléma a motiváció hiányából fakad. Valójában a motiváció mindenki esetében mulandó. Ami ténylegesen elválasztja a cselekvőt a kifogáskeresőtől, az nem más, mint a cselekvésre szoktatás. A jó hír, hogy ez a szokás – hasonlóan más szokásokhoz – tanulható.

Forrás: Damon Zahariades - Vége a halogatásnak