A jó közérzet megsokszorozza az energiáinkat.
Legtöbben éreztük már életünkben, hogy olykor elönt minket egy olyan energia hulláma, mely szigorúan véve nem élettani vagy biológiai eredetű, ami nem a cukrokból és szénhidrátokból ered, hanem a motiváció, a fókuszáltság és az ösztönzöttség elegyéből. Ezt az erőt érzed felfakadni bensődből, amikor különösen elmélyülten dolgozol egy feladat megoldásán, vagy amikor lelkesítő emberek társaságában vagy. Ezt az energiát számtalan névvel illetik. A pszichológusok „érzelmi”, „spirituális”, „mentális” vagy épp „motivációs” energiának titulálják; az idegtudósok „ösztönzésnek”, „vitalitásnak” vagy „energetikai stimulusnak” hívják. Ám jóllehet a kutatók a konkrét megnevezésében nem tudnak konszenzusra jutni, abban mindnyájan egyetértenek, hogy ez az energia tesz minket összeszedetté, ez ad nekünk ihletet és motivációt céljaink eléréséhez. Tehát az első fontos tény hogy a, a jó közérzet megsokszorozza az energiáinkat.
Mi a forrása ennek a rejtélyes energiának?
Ha dióhéjban akarnám megfogalmazni: a jó közérzet. A pozitív érzelmek négy különböző hormonnal állnak összefüggésben – az endorfinnal, a szerotoninnal, a dopaminnal és az oxitocinnal –, melyeket kevéssé meglepő módon gyakran csak boldogsághormonoknak nevezünk. És ezek mindegyike lehetővé teszi számunkra, hogy jobb teljesítményt nyújtsunk. Az endorfinok rendesen a fizikai aktivitás, stressz vagy fájdalom időszakaiban szabadulnak fel, s boldogabbá tesznek minket és enyhítik kellemetlen érzéseinket – emelkedett szintjük pedig általában energiaszint-növekedést és motiváltságot eredményeznek.
A szerotonin a hangulat, az alvás és az étvágy szabályozásában, valamint általános közérzetünk alakításában játszik szerepet; segít, hogy boldognak érezzük magunkat, és energiát biztosít számunkra, hogy hatékonyan végezhessük el feladatainkat. A dopamin, avagy „jutalomhormon” a motiváltsággal és örömérzettel függ össze, s felszabadulása elégedettséggel tölt el minket, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távon is képesek legyünk összpontosítani. Az oxitocin pedig, melyet „szeretethormonnak” is szoktak nevezni, a társas kötődésért, a bizalom kialakulásáért és a kapcsolatok elmélyítéséért felelős; képessé tesz minket arra, hogy érzelmi szálakkal fűzzük magunkat embertársainkhoz, felderíti kedélyünket, és ekként pozitívan befolyásolja teljesítményünket.
Mindez annyit jelent, hogy a jó közérzet e hormonjai beindítanak egy jótékony kölcsönhatást. Amikor elégedettek vagyunk magunkkal és a világgal, energiaszintünk megemelkedik, aminek hatására a teljesítményünk is a magasba szárnyal.
Másodszor, a jó közérzet csökkenti a stressz-szintünket
Évtizedes kutatásaik során bebizonyították, hogy a negatív érzelmek olyan stresszhormonokat szabadítanak fel a szervezetben, amilyen az adrenalin és a kortizol. Ez rövid távon nem jelent problémát, hiszen e mechanizmus késztet minket arra, hogy meneküljünk a veszedelmes helyzetekből. Ám ha túl gyakran éljük át e negatív érzeteket, eluralkodhat rajtunk a szorongás, és ezt a testi egészségünk szenvedheti meg. E hormonok folyamatos kiválasztódása még a szívbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is növelheti, ami a legkevésbé sem kecsegtető kilátás. Ha a negatív érzelmek ilyen kártékony élettani hatást gyakorolnak szervezetünkre, akkor a pozitív emóciók képesek visszafordítani e folyamatot. Ha valakinek a fokozott stressz a problémája, akkor erre egyértelműen a jó közérzet jelentheti a meg oldást.
Ám a jóleső hatékonyság végső és talán leginkább sorsfordító következménye messze túlmutat minden feladaton és projekten. Ugyanis a harmadik fontos megállapítás az, hogy a jó közérzet egyszerűen gazdagabbá teszi az életed.
Azok az egyének, akik gyakran élnek át pozitív élményeket, nem pusztán társaságkedvelőbbek, derűlátóbbak és kreatívabbak, hanem jobban is teljesítenek. Ezek az emberek egyfajta ragályos lelkesedéssel hatják át környezetüket, kimutathatóan nagyobb valószínűséggel élnek beteljesítő kapcsolatokban, többet keresnek, és valóban kiemelkednek szakmai életükben.
Akik pozitívabb érzésekkel viszonyulnak munkájukhoz, hatékonyabb problémamegoldókká és tervezőkké, kreatívabb gondolkodókká válnak, és rugalmasabban törnek céljaik felé. Kevesebb stressz éri őket, több meg becsülést kapnak feljebbvalóiktól, és lojálisabbak szervezetükhöz.
Nem a sikertől érzed jól magad. Attól leszel sikeres, ha jól érzed magad! Más szóval: nem a siker vezet a jó közérzethez – inkább attól érzed jól magad, ha sikeres vagy.
Kezdő lépések a jó közérzet felé
A komolyságot jellemzően túlértékelik. Ha jobban akarsz teljesíteni, anélkül, hogy tönkretennéd az életed, az első lépésed az legyen, hogy játékosan közelítesz a munkádhoz. Három módja van annak, hogy a játékosságot az életed szerves részévé tedd:
• Először is kalandvággyal közelíts a dolgokhoz. Ha felöltöd magadra a megfelelő „játékszemélyiséget”, minden napod bővelkedni fog lehetőségekben, hogy az életet valóban meglepetésekkel és „mellékküldetésekkel” teli játéknak lásd.
• Másodszor, bízvást eredj az öröm nyomába. Ne feledd minden munkában lehet valami szórakoztató, még akkor is, ha néha nem így érzed. Tedd fel magadnak a kérdést, hogyan festene az adott feladat, ha szórakozásból végeznéd, és azután a választól függően alakítsd a projektjeidet.
• Harmadszor pedig tedd alacsonyabbra a lécet! A kudarc csak akkor jelent egyet a vereséggel, ha úgy tekintesz rá – és nem minden problémához kell elkámpicsorodott arccal hozzáállnod. Mi lenne tehát, ha kevesebb komolysággal, és több őszinteséggel viszonyulnál a munkádhoz?
Forrás: Ali Abdaal - Könnyen, jól, hatékonyan
