Szepes Mária

Szepes Mária (1908–2007) a magyar spirituális irodalom kiemelkedő alakja, író, költő, műfordító és okkultista volt. Legismertebb műve, A Vörös Oroszlán (1946), mára kultikus státuszt ért el, és a tudatfejlődés, reinkarnáció és halhatatlanság témáit járja körül. Műveiben ötvözte a mély pszichológiai tudást, a filozófiai mélységet és a misztikus hagyományokat, ezáltal olyan különleges életművet hozott létre, amely a mai napig inspirálja az olvasókat. Számtalan műfajban dolgozott élete során. Mese, regény, tudományos-fantasztikus regény, pszichológiai – karakterológiai tanulmánykötetek, önéletrajzi regény, ezoterikus tananyagok, versek, novellák, cikkek, filmforgatókönyvek, színművek, valamint misztériumjátékok alkotója, dramaturgja, mely műfajokban mind otthonosan és felszabadultan mozgott, hatalmas tudásbázissal a háttérben. Írásaiban gyakran alkalmazott szimbolikus nyelvezetet, hogy az olvasót mélyebb önismeretre és transzcendens tapasztalatokra ösztönözze. Pályafutása során számos követőt és tisztelőt szerzett nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Szepes Mária munkássága a mai napig élő és aktuális, művei a spirituális keresők alapolvasmányai közé tartoznak. Életműve több mint 80 önálló kötetet ölel fel, munkássága nemzetközileg is elismert: művei angol, német, szerb, szlovák, portugál, spanyol, olasz és román nyelveken is megjelentek. Ahogy ő maga fogalmazott: „A lélek örök vándor, aki minden tapasztalattal egyre közelebb jut valódi önmagához.” Szepes Mária életműve ma is élő inspiráció mindazok számára, akik a szellemi út keresői. Szellemi munkásságának, emlékének ápolásával a Szepes Mária Alapítványt bízta meg.